1. Közös tényezők
Hőmérséklet
A hőmérséklet emelkedésével a molekuláris hőmozgás felerősödik, gyengítve az intermolekuláris erőket.
Magasabb hőmérséklet → Alacsonyabb felületi/felületi feszültség.
A két fázis jellege
Az erősebb intermolekuláris erők (hidrogénkötések, polaritás) nagyobb feszültséget eredményeznek.
Nagyobb tulajdonságkülönbség a két fázis között → nagyobb határfelületi feszültség.
Nyomás
Folyadék-gáz rendszereknél: a nyomás növelése enyhén csökkenti a felületi feszültséget.
Folyadék-folyadék vagy folyadék-szilárd rendszereknél: a nyomásnak elhanyagolható hatása van.
2. A felületi feszültségre jellemző tényezők (folyadék-gáz)
A folyadék tulajdonságai
Poláris folyadékok (víz, alkoholok) > nem poláris folyadékok (olajok, szénhidrogének).
A gáz-fázis összetétele
A levegőben lévő szerves gőz csökkenti a felületi feszültséget; a tiszta levegő stabilabb értékeket ad.
3. A felületi feszültségre jellemző tényezők (folyadék–folyadék / folyadék–szilárd)
Polaritáskülönbség két fázis között
Nagyobb polaritáskülönbség → nagyobb felületi feszültség.
Felületaktív anyagok és adalékok
A felületaktív anyagok hozzáadása a határfelületi feszültség éles csökkenését okozza, gyakran ultra{0}}alacsony értékekre.
Oldott anyagok, sók, elektrolitok
A sók vízhez való hozzáadása kis mértékben növeli a felületi feszültséget.
Az alkoholok, ketonok és szerves vegyületek csökkentik a felületi/felületi feszültséget.
Folyadék-szilárd felület
Szilárd anyag nagyobb felületi energiája → nagyobb határfelületi feszültség.
A felületi érdesség, a módosítás és a bevonat szintén befolyásolja a határfelületi feszültséget.
A felületi feszültséget és a felületi feszültséget befolyásoló tényezők
Feb 28, 2026
A szálláslekérdezés elküldése
