Számos módszer létezik a lobbanáspont becslésére. A leggyakoribb módszerek a következők:
1. Zárt csésze módszer: Ez a módszer magában foglalja egy kis mennyiségű minta melegítését egy zárt csészében, amíg egy kis láng meg nem gyullad a felületen. A felvillanás hőmérsékletét a rendszer lobbanáspontként rögzíti.
2. Nyitott csésze módszer: Ennél a módszernél nagyobb mintát melegítenek nyitott edényben, amíg villanás nem következik be. A felvillanás hőmérsékletét a rendszer lobbanáspontként rögzíti.
3. Pensky-Martens módszer: Ez a módszer magában foglalja a minta melegítését zárt csészében egy fűtőberendezéssel, amely lassan emeli a hőmérsékletet. Időnként kis lángot vezetnek át a minta felületén, amíg felvillan. A felvillanás hőmérsékletét a rendszer lobbanáspontként rögzíti.
4. Cleveland nyitott csésze módszer: Ez a módszer hasonló a nyitott csésze módszerhez, de a hőmérsékletet lassan emelik, amíg egy kis láng meg nem gyullad a minta felületén. A felvillanás hőmérsékletét a rendszer lobbanáspontként rögzíti.
5. Címkézés zárt csésze módszer: Ez a módszer hasonló a zárt csésze módszerhez, de a mintát egy kis, lezárt edénybe helyezzük, és vízfürdőben addig melegítjük, amíg egy kis láng meg nem gyullad a felületén. A felvillanás hőmérsékletét a rendszer lobbanáspontként rögzíti.
