A transzformátorolaj jó szigetelőképességű folyékony közeg, amely természetes kőolajból desztillációval és finomítással nyert ásványolaj. A transzformátorolaj kiválasztása általában a transzformátor telepítési helyének magasságán alapul, és a transzformátorolaj jó szigetelési szilárdsággal rendelkezik. A szigetelőanyagok olajba merítése nemcsak javítja a szigetelés szilárdságát, hanem megvédi őket a nedvesség eróziójától is. A transzformátorolaj fajhője is nagyon magas, és általában hűtőfolyadékként használják.
A transzformátorolaj általános vizsgálati tételei és módszerei a következők:
1. Savszám: ASTM D664
2. Szigetelőolaj dielektromos áttörési feszültségének vizsgálata: ASTM D877
3. Folyadék teljesítménytényező/diszperziós tényező: ASTM D924-08
4. Interfész feszültség: ASTM D971
5. Fajlagos ellenállás: ASTM D1169
6. Maró kén: ASTM D1275
7. Szemrevételezés: ASTM D1524
8. Karl Fischer vízmeghatározás: ASTM D1533
9. Szűrt és gáztalanított folyadékok elektromos áttörési feszültsége: ASTM D1816
10. Gázfejlődési tendencia elektromos tér és ionizáció hatására: ASTM D2300
11. Oxidációs stabilitás: ASTM D2440
12. Gázkromatográfiás vizsgálati módszer elektromos szigetelőolajokban oldott gázok kimutatására (gázkromatográfia): ASTM D3612
13. Antioxidáns vizsgálat: ASTM D4768 vagy D2668
14. Részecskeszám: ASTM D6786
A fenti vizsgálati tételek egyrészt megerősíthetik az új transzformátorolaj tisztaságát, és referenciaadatként is szolgálhatnak. A transzformátorolaj üzembe helyezése után rendszeres vizsgálatokat kell végezni, és a vizsgálati adatokat össze lehet hasonlítani az új transzformátorolaj adataival a probléma felderítése érdekében.
